Lentigo Maligna Melanoma: Lassú növekedésű melanoma napfény által károsított bőrön

A lentigo maligna melanoma (LMM) a bőrmelanoma négy fő altípusának egyike, amely a legveszélyesebb formája a bőrráknak. A lentigo malignából fejlődik ki, amely a melanoma in situ egy formája, ami azt jelenti, hogy a rendellenes melanociták a bőr legkülső rétegében (epidermisz) korlátozódnak, és még nem invadálták a mélyebb szöveteket. Amikor a lentigo maligna előrehalad, és a rosszindulatú sejtek áttörik az alapmembránt a dermiszbe, lentigo maligna melanomává válik. Ez az altípus a melanomák körülbelül 4-15 százalékát teszi ki, és a krónikus kumulatív napkárosodással való összefüggéséről ismert, nem pedig az időszakos intenzív expozícióról.

A lentigo maligna melanoma elsősorban idősebb felnőtteket érint, a diagnózis átlagos életkor körülbelül 65-70 év. Leggyakrabban világos bőrű, világos szemű egyéneknél fordul elő, akik életük során jelentős napfénynek voltak kitéve, különösen azoknál, akik sok évet töltöttek kint, munkával vagy szórakozással. A betegség gyakrabban diagnosztizálják férfiaknál, mint nőknél, ami valószínűleg a foglalkozási napfényexpozíció történeti különbségeinek tudható be. Azok az emberek, akiknek a bőrén más napfénnyel kapcsolatos károsodások, például aktinikus keratózisok, napfény lentigók és nem melanoma bőrrákok története van, magasabb kockázatnak vannak kitéve.

A lentigo maligna tipikusan lapos, szabálytalan alakú barna vagy barna foltként kezdődik a krónikusan napfénynek kitett bőrön, leggyakrabban az arcon, a fülön, a nyakon vagy a fejbőrön. Idővel a lézió fokozatosan megnő, és egyre szabálytalanabb határokat, valamint színváltozásokat mutathat, beleértve a sötétbarna, fekete, rózsaszín árnyalatokat, vagy akár depigmentált területeket, ahol az immunrendszer megtámadta a daganatot. A felszín lapos marad az in situ fázis alatt, amely évekig vagy akár évtizedekig is eltarthat. Ha a lézió megemelkedett noduláris komponenst fejleszt, az a lentigo maligna melanoma invazívvá válásának jele lehet.!!

A lentigo maligna legfontosabb aggodalma a potenciálja, hogy az in situ lézióból invazív melanomává fejlődjön. Míg az in situ fázis évekig eltarthat, és egyes léziók évtizedekig nem invazívak maradhatnak, nincs megbízható módja annak, hogy megjósoljuk, melyek fognak előrehaladni. Tanulmányok szerint a lentigo maligna esetek körülbelül 5-50%-a végül invazív komponenst fejleszt, ha kezeletlenül hagyják, bár a széles tartomány a szakirodalomban lévő bizonytalanságot tükrözi. Miután invázió történik, a melanoma hozzáférést nyer a vérerekhez és a nyirokcsatornákhoz, ami a metasztatikus terjedés lehetőségét teremt.

A lentigo maligna és a lentigo maligna melanoma diagnosztizálása klinikai vizsgálat és hisztopatológiai elemzés kombinációját igényli. A dermatoszkópia, egy olyan technika, amely egy speciális nagyító eszközt használ a szabad szemmel nem látható bőrszerkezetek vizsgálatára, jellemző mintákat tárhat fel, mint például aszimmetrikus pigmentált tüszőnyílások, gyűrűs-granuláris struktúrák és romboid struktúrák. A biopszia elengedhetetlen a végleges diagnózishoz, és excisional vagy széles borotva biopszia ajánlott a megfelelő szövetmintavétel biztosítása érdekében. A patológus értékeli a biopsziát, hogy meghatározza, hogy a melanociták a hámrétegben maradtak-e, vagy behatoltak a dermisbe.

A sebészeti eltávolítás az arany standard kezelési módszer mind a lentigo maligna, mind a lentigo maligna melanoma esetében. In situ betegség esetén általában 5-10 milliméteres széles helyi eltávolítást javasolnak, bár a tiszta margók elérése kihívást jelenthet, mivel ezek a léziók gyakran rosszul definiált határokkal rendelkeznek. A Mohs mikrográfiai sebészet vagy a szakaszos eltávolítási technikák egyre inkább elterjedtek, különösen az arcon lévő léziók esetében, ahol a szövetmegőrzés fontos. Invazív lentigo maligna melanoma esetén az eltávolítási margókat a daganat Breslow vastagsága határozza meg, és a sentinel nyirokcsomó biopszia ajánlott lehet a mélyebb daganatok esetén.

A lentigo maligna melanoma prognózisa nagymértékben függ attól a stádiumtól, amelyben diagnosztizálják. Ha in situ fázisban észlelik, a megfelelő sebészi eltávolítással a gyógyulási arány kiváló, közel 100 százalékos.!! A invazív lentigo maligna melanoma prognózisa általában összehasonlítható más, hasonló vastagságú és stádiumú melanoma altípusokkal, a vékonyabb daganatok jelentősen jobb prognózissal rendelkeznek.

Az öt éves túlélési arány a vékony lentigo maligna melanomák esetében nagyon magas. Azonban a helyi kiújulási arányok magasabbak lehetnek, mint más melanoma altípusok esetében, mivel nehéz tiszta sebészi margókat elérni a krónikusan napkárosodott bőrön.

A lentigo maligna lassú növekedési jellege miatt a rendszeres megfigyelés kiváló lehetőséget kínál a korai felismerésre, mielőtt invázió történne. Bárki, akinek jelentős napfényexpozíciós története van, különösen az idősebb felnőttek, akiknek világos bőrük van, rendszeres önellenőrzéseket kell végezniük, különös figyelmet fordítva a napfénynek kitett bőrön megjelenő lapos, szabálytalanul pigmentált foltokra. A professzionális bőrgyógyászati vizsgálatok dermatoszkópiával különösen értékesek a finom változások észlelésében, amelyek nem feltétlenül észlelhetők a képzetlen szem számára. A Skinscanner értékes eszköz lehet a pigmentált elváltozások nyomon követésére az idő múlásával, segítve a méret, forma vagy szín változásainak dokumentálását, amelyek bőrgyógyászhoz való látogatást indokolhatnak.